A napraforgóról (Helianthus annuus) tudni érdemes, hogy az akác után a második legjelentősebb méhlegelőnk. Amellett, hogy jó virágpor és nektáradó képességgel rendelkezik, hordásakor kiválóan kihasználható a méhek építő ösztöne. Érdemes tehát napraforgóra ütemezni új lépkészletünk kiépíttetését. Tányéros virágzata több méh fogadására is alkalmas, sajnálatos módon azonban a napraforgó a méhek szőrzetét erősen koptatja. A lábak sarokízének belső felén található rendezett szőrzetet a munkásméh – a tisztálkodásán túl – virágporgyűjtés során is használja, ennek elvesztése tehát több szempontból is káros.
A napraforgó méze kellemesen aromás, enyhe zamatú, kémhatása savas irányba tolódott (pH n4,5 – 3,6). Színe – a benne lévő flavonoidok mennyiségének függvényében – a narancsárgától a barnássárgáig terjedhet. Közepesen gyorsan kristályosodó méz, tárolás során jellemzően két részre osztódik szét. A folyékony fázis felül, a kristályos szerkezetűvé alakult pedig az üveg alján helyezkedik el.
A napraforgóméz kitűnő választás sütéshez, de kenyérrel vagy teában fogyasztva is ideális. Fertőtlenítő hatású, alkalmazható légúti megbetegedések enyhítésére, szervezet- és idegerősítő . Gyulladáscsökkentő, görcsoldó és lázcsillapító nem utolsó sorban pedig prosztata betegségek esetén is ajánlott fogyasztása. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy savas kémhatása miatt gyomorsav túltengésben szenvedőknek nem ajánlott.
A napraforgómézet megtalálod termékeink menüpont alatt, vagy IDE kattintva.
Borítókép forrása: https://geneticliteracyproject.org/
