Több alkalommal írtunk már az egyes fajtamézek (akácméz, repceméz, napraforgóméz) egyedi, jótékony tulajdonságairól, ugyanakkor még nem ejtettünk szót általánosságban véve a mézről. Jelen cikk megjelenésének időpontjában hatályban lévő, népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 1. § 17. pontjában megfogalmazottak alapján, a méz:
„az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek.”
Az Apis mellifera, más néven házi méh, vagy nyugati mézelő méh által előállított méz diasztáz szintje határozza meg annak minőségét. A diasztáz szint – mely a házi méh garatmirigy váladéka által kiválasztott enzim – teremt különbséget a méz és a hamisított / méz jellegű termékek között. A méz diasztáz szintje 8 alatt értéktelen, hazánkban a termelői mézek esetében jellemző értéke: 20. Ebből eredően a méz hamisítás alapvető jelzőszáma a diasztáz szint.
De tisztázzuk mi is az az enzim? Az enzim élő anyag alkotóeleme, melyet kizárólag élő szervezet tud előállítani. Az enzimek – mint életanyagok – kémiai folyamatokat indítanak el a szervezetben, melyek nélkül nincs élet. Az enzimekről elmondható, hogy irányítják és felügyelik az életfolyamatainkat.
A méz beltartalmi értékét tekintve több összetevő is megemlíthető. Az ásványi anyagokat – a gyűjtés során meglátogatott növények közvetítésével – a föld adja, a virágok az illóolajokat és cukrokat szolgáltatják, míg az enzimeket a méhek adják hozzá. Az enzimek közül már megemlített diasztáz mellett az invertáz és glükóz-oxidáz nevű enzimek is jótékony hatással bírnak. A boltok polcain megtalálható, jellemzően nagyüzemi – tehát nem közvetlenül termelői forrásból származó – méztermékek esetében megemlíthető kockázat, hogy a feldolgozás során, a szükségszerű csírátlanítási folyamatok révén a méz olyan mértékű hőkezelésben részesül, mely az imént felsorolt jótékony összetevőket roncsolhatja, pusztíthatja. Leírtak okán fontos, ha mézet jótékony hatásainak kihasználása érdekében és nem csupán édesítőszerként vásárolnánk, annak beszerzése minden esetben megbízható forrásból történjen.
A termelői méz általános összetétele:
– szénhidrátok
– víz (<18%)
– szerves savak
– ásványi anyagok (a szervezetben található 24-ből 22)
– enzimek
– kolin, acetilkolin
– vitaminok
– aminosavak (~18 féle)
A méz használhatjuk:
– beépítve napi táplálkozásunkba
– alkalmi fogyasztással (kúraszerűen ősszel, télen)
– gyógyászati céllal (fitoterápia, hagyományos kínai orvoslás, ajurvéda)
– megelőzés céljából
– sütés, főzés alkalmával
– kozmetikai célokra
Általánosságban véve 1 kanál méz tartalmazza a szervezet napi nyomelem, vitamin és szénhidrát szükségletét. Élettani hatását tekintve a méz antibakteriális, gyulladás csökkentő, érvédő, antioxidáns, sebgyógyító, támogatja az emésztést, energizál, bőrápoló. A különböző fajtamézek, különböző szervi problémák megoldásában jelenthetnek segítséget.
Ugyanakkor legyünk elővigyázatosak! 1 éves kor alatt a méz fogyasztása a csecsemőkori botulizmus kockázata okán nem javasolt. Ezen felül az allergén reakciók elkerülése érdekében is fokozott óvatosság javallott.
